A 2014. év jelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a 2014. év felfedezéseiből és találmányaiból:

CSILLAGÁSZAT, ŰRKUTATÁS

március - Először találtak közvetlen bizonyítékot a világegyetem tágulására: amerikai kutatók a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást teleszkóppal kutatva észlelték az ősrobbanás első rezgéseinek tartott gravitációs hullámok nyomait. (A gravitációs hullámok létezését már Albert Einstein feltételezte relativitáselméletében, de közvetlenül kimutatni még senkinek sem sikerült.)
április - Először fedeztek fel Föld méretű bolygót egy másik csillag körüli, életre alkalmas zónában, de az amerikai tudósok nem találták jelét víznek vagy életnek az égitesten.
május - A Nap "rég elveszett fivérére" bukkantak amerikai kutatók, a csillag ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint Naprendszerünk központi égiteste.
június - Amerikai csillagászok a Föld tömegénél 17-szer nagyobb bolygót fedeztek fel a Sárkány csillagképben. A megaföldnek vagy a Föld-típusú bolygók Godzillájának is nevezett égitest hatalmas tömege ellenére szilárd felszínű bolygó.
október - A Tejútrendszerben feleannyi a rejtélyes sötét anyag, mint eddig feltételezték: ausztrál kutatók számításai szerint e sötét anyag "súlya" 800 milliárd Nap-tömegnek felel meg.
november - Sikeresen landolt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának Philae leszállóegysége a Földtől 500 millió kilométerre száguldó 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Az emberiség történetében most elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd küldtek leszállóegységet felszínére. A tíz éve útnak indított Rosetta az égitestek gravitációs "parittyahatását" kihasználva érte el célját, ezalatt ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld, egyszer a Mars mellett és két kisbolygóval is találkozott. A Philae felvételeket készített az üstökösről, hőmérőt helyezett el a felszínén, kőzetmintát vett, a légkörben pedig szénatomot is tartalmazó, szerves vegyületet talált. A 100 kilogramm súlyú szerkezet a tervezettől egy kilométerre, árnyékos helyen landolt, így nem jutott elegendő napenergiához és három nap után hibernált állapotba került. Életjelet legközelebb 2015 januárjában adhat, amikor az üstökös közelebb kerül a Naphoz. (A leszállóegység "agyát", a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és annak szoftverét a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.)

MATEMATIKA, FIZIKA, KÉMIA

február - Új kvázirészecskét állítottak elő félvezetőben, gallium arzenidben amerikai és német fizikusok. A kvantumcseppecskének (dropleton) elnevezett új elemi részecske elektronokból és lyukakból áll, amelyek egy rövid életű, folyadékcsepphez hasonló halmazt képeznek.
március - Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN és az amerikai Fermilab együttműködésének köszönhetően meghatározták a legnehezebb, úgynevezett t (top) kvark tömegét: 173,34 (+/-0,76) gigaelektronvolt (GeV) osztva a fénysebesség négyzetével.
augusztus - Minden eddiginél tisztább szilíciumot állítottak elő amerikai tudósok, az eddig használtaknál negyvenszer tisztább anyag a kvantumszámítógépek fejlesztéséhez is jól használható.
október - Olasz tudósok az abszolút nullához közeli hőmérsékletre, 6 milli-Kelvin (mínusz 273,244 Celsius) fokra hűtöttek le egy 1 köbméter űrtartalmú, 400 kilogramm tömegű réztartályt.
november - Két új szubatomi részecskét, Xib bariont fedeztek fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai. Ezek három erős kölcsönhatással "összetartott" elemi részecskéből, kvarkból épülnek fel, létezésüket a kvarkmodell már előre jelezte, de eddig még nem észlelték őket.

BIOLÓGIA

február - Magyar kutatók a világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését, kimutatva, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében.
március - Amerikai tudósok szerint legalább ezermilliárd szagot képes megkülönböztetni az emberi orr. (Összehasonlításképpen: színekből sok milliót, hangok közül csaknem félmilliót érzékelünk.)
szeptember - Gombaformájú tengerlakókat fedeztek fel dán kutatók Tasmánia szigete mellett. A szokatlan lények eddig ismeretlen, új állattörzshöz tartoznak, legközelebbi rokonaik a bordásmedúzák és a csalánozók.

GENETIKA, ORVOSTUDOMÁNY

január - Az emberi genom a hasnyálmirigy génjeinek működését szabályozó információját azonosították spanyol tudósok, akik azt is bizonyították, hogy a mechanizmus rendellenessége a cukorbetegség és az anyagcsere más betegségeinek kialakulásával is összefügg.
május - Német, amerikai és indiai tudósok közzétették az emberi fehérjekatalógus első vázlatát. A térképen szereplő fehérjék közül mintegy 17-18 ezer az olyan, amely a DNS-molekula korábban nem kódolónak, azaz hulladéknak vélt génjei irányításával keletkezik.
május - Amerikai tudósok életre hívtak egy olyan baktériumot, amelynek genetikai örökítő anyagában a természetben nem létező, plusz DNS-bázispár található.
június - A Lyme-kór ellen fejlesztettek egyedülálló vakcinát cseh tudósok. A fertőzött kullancsok terjesztette betegség ellen eddig nem volt védelem, az új oltóanyag azonban egerekben és kutyákban a kór elleni antitestek képződését indította el.